Az MTA következő vezetésének teendőit magától értetődően két fejlemény alapvetően determinálja: a kutatóhálózat erőszakos elvételének folyamata és kimenete, valamint ezzel összefüggésben az Akadémia radikálisan megváltozott kutatásszervezeti és közéleti pozíciója. Ez utóbbi egy szélesebb, világméretű kulturális, közgondolkodási változás közepette zajlik: a tudományos tudás, a tényekre alapozott döntéshozatal és társadalmi kommunikáció, összességében pedig a hagyományos tudás-tekintélyek drámai elfogadottság-csökkenését tapasztaljuk.

A legnagyobb közbizalommal övezett nemzeti intézményünk, a Magyar Tudományos Akadémia esedékes tisztújítását érthető okokból kíséri a szokottnál feszültebb közéleti-akadémiai figyelem. A társadalmi nyilvánosság számára az MTA intézetek hatalmi szóval történt elcsatolásával szembeni karakteres fellépés tette érdekessé az Akadémia ügyeit. A tudós társadalom pedig joggal várja az az új vezetéstől a tudomány autonómiáját megtestesítő s belső értékelési rendszerében meghatározó intézményének az újrafogalmazását.