Az MTA következő vezetésének teendőit magától értetődően két fejlemény alapvetően determinálja: a kutatóhálózat erőszakos elvételének folyamata és kimenete, valamint ezzel összefüggésben az Akadémia radikálisan megváltozott kutatásszervezeti és közéleti pozíciója. Ez utóbbi egy szélesebb, világméretű kulturális, közgondolkodási változás közepette zajlik: a tudományos tudás, a tényekre alapozott döntéshozatal és társadalmi kommunikáció, összességében pedig a hagyományos tudás-tekintélyek drámai elfogadottság-csökkenését tapasztaljuk. Pléh Csaba – […]
Az MTA következő vezetésének teendőit magától értetődően két fejlemény alapvetően determinálja: a kutatóhálózat erőszakos elvételének folyamata és kimenete, valamint ezzel összefüggésben az Akadémia radikálisan megváltozott kutatásszervezeti és közéleti pozíciója. Ez utóbbi egy szélesebb, világméretű kulturális, közgondolkodási változás közepette zajlik: a tudományos tudás, a tényekre alapozott döntéshozatal és társadalmi kommunikáció, összességében pedig a hagyományos tudás-tekintélyek drámai elfogadottság-csökkenését tapasztaljuk.
Pléh Csaba – Freund Tamás
Az elnökjelölti és tisztségviselői programokban természetesen olvashatunk szövegrészeket, amelyek nem a konkrét akadémiai vagy tudományos helyzetre kínálnak válaszokat. Ezek elengedhetetlenek, de bízvást mellőzhetjük őket az érdemi elemzésből, hiszen olyan kijelentések, amelyekkel nyilván mindenki lelkesen egyetért. Ugyanakkor azok a szöveghelyek, amelyek a tudományról, a kutatásról fogalmazzák meg a jelöltek hitvallását, nagyon is lényegbevágóak, mind a kifejtett, mind a mellőzött gondolatok tekintetében.
Az elnökjelölti programokat ezért aszerint javasoljuk olvasni, hogy azok választ adnak-e a köztestületi tagok, vagyis a tudás-intézményekben és a tudásiparban működő mintegy tizenhétezer magyar kutató számára az Akadémia konkrét elvi és működési kérdéseire? A szövegek alapján a következő tematika rajzolódik ki:
A tudományos tevékenység jellegzetessége
Van-e reflexió a tudományt ért támadásokra?
Az Akadémia helye és funkciója a teljes magyar kutatásszervezetben
Az Akadémia önszerveződése, saját logikájú működése
Kormányzattal való kapcsolat
Viszonyulás az elcsatolt kutatóhálózathoz
Az MTA köztestületi rendszere (bizottságok stb.)
MTA Titkárság működési frissítése
MTA választott vezetők feladatai, munkamegosztása
Részvétel a tudományos kutatásban
Az Akadémia oktatási-felsőoktatási szerepvállalása
Köztestületi tagok helyzete
Tudomány társadalmi szerepe, megismertetése
A következő napokban tesszük közzé elemzéseinket ezen szempontok alapján.
TudásPresszó 365 